Szakterületek, tagságok:
- -Digitális kultúra tanár, felnőttképzési és szakképzési szakértő, Budapesti Műszaki SZC Neumann János Informatikai Technikum,
Társelnök, Magyar Pedagógiai Társaság Békés Vármegyei tagozat,
Alapító tag, Magyar Pedagógiai Társaság Projektpedagógiai Szakosztály,
Alapító tag, Amazing AI az ország első mesterséges intelligencia tudástára,
Tag, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,
Tag, Infotanár Mentor Program Klub.
A kutatási területem:
„A jövőtudatos szak- és felnőttképzés a digitális korban – Változások és kihívások”. Ebben az évben több hazai és nemzetközi konferencián tartottam előadást. A kutatási témám előadásai felkeltették a Journal of Modern Education Review (ISSN 2155-7993 ) figyelmét is és felkértek egy tanulmány megírására.
Pedagógiai ars poeticám:
A jelenben megfogalmazott, de a jövőbe mutató, a társadalmi és egyéni igényekhez, szükségletekhez igazodik. A digitális technológiák és módszerek jövőtudatos felnőttképzési és szakképzési alkalmazásának, legfontosabb elemeinek, jellemzőinek vizsgálata mellett szeretnék rámutatni a felnőttképzési és szakképzési rendszer – egyre jobban felértékelődő – szerepére a digitális korban. A digitális technológiák és a felelősségteljes innovatív felnőttképzési tevékenységnek megfelelően, a felnőttképzési szituációk minőségi javítása érdekében, olyan módszertani kultúra kialakítására kell törekedni, amely lehetővé és szükségessé teszi az önálló ismeretelsajátítást, a közös megbeszéléseket, ezek általános érvényű tanulságainak megfogalmazását, rögzítését. A módszertani kultúra lényeges további jellemzője, hogy feltételezi a felnőttképzési innovációs készségek továbbfejlesztését és "készenléti állapotban" tartását.
Véleményem szerint olyan képzési stratégiát, integrált képzési rendszert kell kidolgozni, amelynek eredményeként fokozódik a képző és partnerei közötti kapcsolatok erőssége, melynek következtében a képzés naprakész és informatív adatokat tud majd biztosítani a társadalmi és egyéni igényekre, szükségletekre vonatkozóan, amelynek köszönhetően sokkal felkészültebben és hatékonyabban tud reagálni a kihívásokra. Mindezeken túl járulékos haszonnak (hozzáadott értéknek) tekinthető, a kialakításra kerülő stratégiai dokumentumhoz kapcsolódó „best practice”-ek (képzési módszerek) megosztása. Az intézmény képzési stratégiája a jövőtudatos felnőttképzés és szakképzés dimenzióinak megfelelően, a képzési tevékenységhez, az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelő digitális fejlesztéshez kell, hogy iránymutatást és segítséget adjon. Az intézmény képzési stratégiája piaci terméket kell, hogy kínáljon, ezért a hatékonyság, a vonzóképesség és a versenyképesség mindig előtérbe kerül. Ennek legfontosabb jellemzői: minőség; megbízhatóság; adaptivitás; résztvevő (tanuló)-központúság. A jövőtudatos képzési tevékenység környezetének javítására is pozitív lépések történhetnek, amelyek magában foglalnak egy attraktív működési modell, illetve egy vonzó spin-off környezet kialakítását is. Ez egy újabb lépés a jövő felnőtt- és szakképzésének építésében. Annak érdekében, hogy a változások emberi háttere is megfelelő legyen, szükség lesz arra, hogy a képzéssel átformálódjon a gondolkodásmód (adatalapú, algoritmikus, kritikus és kreatív) és a kompetenciakészlet (viselkedéskultúra, kommunikáció - designkommunikáció) olyanná, mely sokkal inkább helytálló a digitális korban. Ez nem más mint a kompetens tudás és az innovációs intelligencia birtoklása!
A jövőtudatos gondolkodásban nagyon fontos szerepe van az adatnak. Az adatalapú gondolkodás abban is segíti a jövőtudatos gondolkodást, hogy például a képzési intézmény menedzsmentje félretéve az eddigi nézeteket és álláspontokat, hoz meg egy nagy valószínűséggel a korábbinál jobb döntést. Iszonyatos mennyiségű adat (Big Data) keletkezik minden egyes pillanatban körülöttünk, ebben pedig megtalálni a megfelelő minőségű és kritikus adatokat már egy sokkal nagyobb kihívást jelent (algoritmikus, kritikus és kreatív gondolkodás). Ennek szükséges és elégséges feltétele: a digitális kompetencia fejlesztése a felelősségteljes innováció dimenzióinak megfelelően. Az a pedagógus, aki napjainkban nem rendelkezik a fenti gondolkodásmóddal és szemlélettel, az elavult ismereteket konzervál! Részletesebben megfogalmazva: a digitális kor pedagógusának naprakész szakmai ismeretekkel, nagy tapasztalattal, szakmai, intellektuális, szociális, módszertani, digitális kompetenciákkal és megfelelő felelősségtudattal, felelősségteljes innovációval kell rendelkeznie ahhoz, hogy a digitalizáció világában hatékonyan eligazodni képes innovatív pedagógus legyen, az Ipar 4.0 filozófiájának megfelelően. Ez az a szemlélet és gondolkodásmód, amely érdemben és egyértelműen különbséget tud tenni a problémamegoldás és a feladatmegoldás között.
A másik oldal, a tanulói illetve a résztvevői oldal számára nagyon fontos, hogy tudatosuljon: a felnőttképzés és a szakképzés résztvevői számára a digitalizáció nem választható, hanem kizárólagos szerepük van benne, rajtuk múlik, hogy nyertesei vagy vesztesei lesznek-e?
Ezért nagy a felelősségünk, mert ma kell oktatni a jövőt!
Összegezve elmondhatjuk, hogy feladatunk, megőrizni a múlt értékeit (vagyis az Ipar 1.0 korszakától az Ipar 3.0 korszakáig terjedő következményeket), alkalmazkodni a jelenhez (ez az Ipar 4.0 korszaka, amely számomra az utóbbi két évtized technológiai trendjét, megashiftjét jelenti, amelynek három meghatározó mérföldköve van: a digitalizáció, a transzformáció és az automatizáció vagy robotika) és befolyásolni a jövőt (ez az Ipar 5.0, korszaka, ahol fontos szerepet kap a versenyképesség, a vonzóképesség, a hatékonyság, a biztonság és a fenntarthatóság növelése).