Szerző: Sebők Viktória, PRess Akadémia, 2022.07.20
Így látjuk a fenntartható jelent és a jövőtudatos jövőt!
GondolatTÁRSalgás az MMI mentor csapatával
Összefoglaló az MMI-SZKE együttműködésben működő Fenntartható Percek magazinműsor keretében megrendezett GondolatTÁRSalgás rendezvényről, ahol a társadalmi, szervezeti, egyéni és technológiai változásokról beszélgetett a Mind Mate Inspiration (MMI) mentor csapata és meghívott vendégei, Örvendi Cintia háziasszony vezetésével. Válaszokat kerestek arról, hogy mit jelent szakterületükön a transzformáció, milyen képességekre és viselkedési folyamatokra hatnak, illetve arra is, hogyan változott a jövőkép a közelmúltban és a jelenleg zajló történések hatására. Továbbá a fenntarthatóság jegyében az egyesület sokrétű jövőtudatos társadalmi együttműködést (S.E.J.T.) hirdetett, amelyhez csatlakozhatnak magánszemélyek és vállalati partnerek egyaránt.
Jövőtudatos együttműködés, avagy lehetőségek a dimenziók összekapcsolására
Az MMI küldetése, hogy a közösség cselekedeti inspiráljanak másokat és olyan támogató ökoszisztéma épüljön, ahol a mentorok szakmai tapasztalataikat és tudásukat megoszthatják. Még 2019 nyarán fogalmazódott meg az ún. Jövőtudatos gondolkodás a csapat tagjaiban, amely valójában az együttműködési érdekek és a profitorientált szemlélet kiterjesztése, vagyis ne csak a gazdasági érdek legyen az érték, hanem többek között a jövőtudatos gondolatok, közös szemléletek, a fenntarthatóságot és hatékonyságot segítő újszerű üzleti modellek, a márkaépítést és hitelességet támogató tevékenységek, valamint a generációk összekapcsolása, amelyek be tudnak épülni a vállalati kultúrába és egyenrangú értéket tudnak képviselni, kezdte köszöntő beszédét Pintér Gábor, az MMI közösség alapítója. Hozzátette, hogy mindez a támogatás és szemlélet tartalmazza azokat a szervezetfejlesztési és pszichológia szemléletmódokat is, amelyek hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy olyan újszerű üzleti konstrukciók jöhessenek létre, amelyek révén a folyamatos változásokkal is meg tudunk birkózni. Rámutatott, a fenntartható vállalati és gazdasági életben működő játékelméleti Nash-egyensúly azt vetíti elő, hogy már nem csak az egyéni érdekeket, hanem a közösségi érdekeket is kell egyaránt vizsgálnunk. Ezért arra van szükség, hogy a vállalatok, a civil szervezet és magánszemélyek egy ún. “S.E.J.T.”-szerű együttműködési láncba álljanak össze és egymást támogató ökoszisztémát alkossanak.
Köszöntő: Pintér Gábor MMI alapító köszöntője, felvezetője
Együttműködő, változó világ?
Szekrényi Péter “Pedro”, digitális átalakulás szakértő, MMI mentor vezetésével a kerekasztal beszélgetés részt vevői a digitális átalakulás gyakorlati oldalát, jó irányait és buktatóit, némileg megfűszerezve a digitalizáció jelentőségének kiemelésével járták körbe. Szekrényi Péter szerint, ami régen működött, az ma már nem, de létrejött egy új fogalom, a kibertérbeli Metaverzum, amely óriási üzleti lehetőséget nyit meg előttünk. A digitális átalakulás buktatóival kapcsolatban megjegyezte, ha nincsenek célok elbukhatunk. A digitalizáció hasznos előnye például, ha a kevés munkaerőt “kiváltjuk” gépesítéssel, de ezt a tervünket mindenképpen kommunikáljuk megfelelően a munkavállalóink felé az újonnan adódó lehetőségek kiemelésével közben. Illetve az is jó cél lehet, ha a munkavállalókat bevonjuk az új szervezetfejlesztési folyamatokba. “Természetesen a sikeres digitális átállás nem valósítható meg támogató és megfelelő informatikai háttér nélkül” - tette hozzá.
Gazdag Ferenc, MVM Digitális TK vezető, MVISZ elnökségi tag a digitális átalakulás buktatóival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a rugalmatlan vezetői hozzáállás gátolhatja a valódi átalakulást. Továbbá hozzátette, hogy érdemes digitális koncepciót és a kapcsolódó célokat meghatározni, hogy elkerüljük a tévutakat, illetve óvakodjunk az “így szoktuk” berögződésektől, hiszen minden szinten (társadalmi, technológiai, vállalati, szervezeti és egyéni) történik a változás. A “hogyan csináljuk jól a digitális átalakulást?” kérdéshez az IT csapat és a szervezeti egységek felkészítését és támogatását hangsúlyozta, mert úgy véli, ha ezek a csomópontok kellő vezetői támogatást kapnak, akkor 5-10 év múlva meg tudnak erősödni.
Tar Judit Kiválóság-nagykövet, LEAN szakértő, MMI mentor szerint a digitális átalakulás egyik buktatója, ha bálványként kezeljük, ehelyett inkább a szervezet támogatását kell célul kitűzni és meg kell vizsgálni, melyek a csapat megvalósítási eszköztárai az egyén szintjén, illetve meg kell határozni a célokat a hálózat szintjén. “Ne feledkezzünk meg arról, hogy a változás bomlasztó is lehet, ezért egy másik buktató lehet az is, ha a célokat és a miérteket nem határozzuk meg tisztán” - magyarázta. “A pandémia tulajdonképpen felgyorsította a digitalizációt, ami már régóta ott lapult az íróasztal fiókokban, de nem voltunk még rá készen, azonban úgy gondolom, hogy nem minden probléma megoldását lehet algoritmusokkal leírni, megoldani, de ha mégis, akkor is lehet majd benne hiba” - vélekedett. Hozzátette, hogy a jelenlegi megváltozott körülmények és a jelenleg alakuló folyamatok miatt nincs egyetlen egy bevált recept sem, ehelyett sok, szervezetenként más-más megoldás létezik, amelyeket a jó kérdések feltételével tudunk megvalósítani.
Alföldi István, 30+ év tapasztalattal bíró, többszörösen díjazott IT szakértő, MMI mesterséges intelligencia témafelelős szerint a körülöttünk zajló változások olyan sebességre váltottak, amely megoldásához mindannyiunk felelősségére és szakmai tapasztalatára szükség van. “Ma már együtt élünk a mesterséges intelligenciával, beépült a mindennapi életünkbe, nyakig benne vagyunk. Ennek következménye, hogy a digitális átállás mindenképpen megtörténik” - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy széles körű felvilágosításra van szükség és mindent el kell követni, hogy a szükséges eszközök is rendelkezésre álljanak, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni az edukáción keresztüli szemléletváltásra. “Európa és az Egyesült Államok közösen fogalmazza meg a mesterséges intelligencia etikai szabályait, idehaza is elkészült Magyarország Digitalizációs Stratégiája a 2020-2030 közötti időszakra, s létrejött a Mesterséges Intelligencia Koalíció. A 2030-2035 közötti időszakban pedig olyan ponthoz érünk, amikor már valóban semmi sem lesz olyan, mint volt” - emelte ki Alföldi István. Úgy véli, hogy a digitális átalakulás buktatói lehetnek a humán és a technológiai világ együttműködésének hiánya, a megfelelő infrastrukturális háttér hiányossága, a szemléletváltozás elmaradása és a nem megszerzett megfelelő tudás.
Beszélgetésük itt nézhető vissza: GondolatTÁRSalgás - 1. kerekasztalbeszélgetés
Új kihívások vagy régi problémák?
Dr. Varga János, az Óbudai Egyetem oktatási dékánhelyettese (Keleti Károly Gazdasági Kar) többek között arról beszélt előadásában, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság hajnalán milyen a hazai kkv-k versenyképessége és hogy egyáltalán szabad-e csak a digitalizációban gondolkodnunk, hiszen önmagában akár növelheti is az ollót az egyes országok versenyképességi leszakadásában. A globalizáció, a klímaváltozás, a digitalizáció, a népesedés, az orosz-ukrán háború, a COVID-19 és a technológiai innovációk, mind azok a trendek, amelyek hatással vannak és alakítják a világgazdaságot. Az iparágak teljes mértékben alakulnak át, ami az ágazatok teljes újradefiniálását követeli meg. “A versenyképes gazdaság megteremtéséhez szükséges lenne vállalkozásbarát környezetet kialakítani” - hangsúlyozta. Fenntartható célként a digitalizációt, mint kulcs stratégiát határozta meg, amellyel a kkv-knak számolniuk kell, de amely versenyképességi tényezőnek is számít. Azok az országok, amelyek a legtöbbet teszik azért, hogy az üzleti környezetüket fejlesszék s képesek összekapcsolni az emberi tényezőt, az emberi tudatosságot, az innovációt, az oktatás egyvelegét a digitalizáció segítségével, képessé válnak termelékenységük hatékonyságát is fejleszteni, vélekedett.
Részletes előadása itt megtekinthető:: GondolatTÁRSalgás - Dr. Varga János előadása
Egyéni fejlődés motivációi és lehetőségei vállalati, üzleti és társadalmi szinten
Kis Klaudia MMI mentor által vezetett kerekasztal blokk arról szólt, tudatosodik-e az egyén, s melyek azok a dinamizmusok és trendek, amelyek kikényszerítik a változást. Továbbá kiemelte, a fenntarthatóság szellemében a vállalati márka hitelességének fontosságát, mert ha van hitelesség, akkor a munkavállalók oda fognak menni. “Vajon nincs-e későn, ha a vezetők még csak most kezdenek felkészülni arra, hogy hitelesebbé tegyék cégük márkáját és felépítsék a vezetők egyéni arculatát?” - vélekedett. A fenntartható márka arról is szól, hogy kiáll és valóban elkötelezi magát valamilyen közhasznú ügy mellett - tette hozzá Kis Klaudia.
Brándisz Ádám, Corvinus HÖK stratégiai tanácsadó szerint az üzleti célok mellett megjelenik a társadalmi cél is, például egyre több lehetőség áll a hallgatók rendelkezésére, hogy részt vehessenek a fenntarthatóság jegyében létrejött projektekben. “Azt tapasztaljuk az egyetemen, hogy a vállalatok nem pozícióra keresnek, helyette általánosságban hirdetik önmagukat. De egyelőre túl sok olyan cég van a láthatáron, ahol még a régi rendszerek működnek” - fogalmazza meg. “Olyan helyen szeretnénk dolgozni, ahol kellemes a környezet, mert fontos az iroda kialakítása, de rövid távon elképzelhető a home office lehetősége is, illetve hosszú távon nem a pénzzel motiválnak, hanem például a fenntarthatóság jegyében értékes feladatokkal” - tette hozzá.
Németh László interim menedzser és MMI mentor úgy véli, hogy mindenki úgy és annyit segítsen, amennyi belülről fakad, mert különben nem fogja jól érezni magát. “Egyelőre a társadalmi nyomás kényszeríti ki az önkéntességet, azonban látva a világban zajló változásokat, remélhetőleg ez a tevékenység egyre őszintébb lesz a vállalati oldalról is” - fogalmazta meg. “Van kapaszkodni valónk az ügyféligények kiszolgálásában, a vállalati márkák fejlesztésében és a munkaerő megtartásában” - sorolta. Hozzátette, hogy távdiktatúra alakult ki a pandémia alatt, ami nem helyes irány, ezért tisztázni kell a vezetők fejében, hogyan bízzanak meg a munkatársaikban. “Most nagyon nehéz a hosszú távú jövőt látni, talán 3-4 hétre lehet csupán jósolni. A jövő egyelőre képlékeny, emellett transzparenssé is vált, mivel már nem lehet elkendőzni a dolgokat vagy lakatot tenni az emberek szájára, ezért nagyon fontos egy cég hitelessége, mert a kiválasztódás rendje alapján a hiteltelen vállalatok süllyesztőbe kerülhetnek” - tette hozzá Német László.
Szabó Kálmán, a Szövetség a Kiválóságért Egyesület (SZKE/EFQM) ügyvezetője, MMI mentor szerint a mai világban a pro bono kezdeményezések tiszteletreméltóak, akár cégről, akár egyénről van szó. Jó ügy érdekében tenni jó dolog. “A tenni akarás és a konkrét cselekedetek jellemezzenek egy céget, ne csak a kommunikáció, mert ha nem igaz, nem hiteles tartalommal bombázzák a fiatalokat a márkák, akkor ne csodálkozzunk, ha a munkavállalók hamar kiszerelmesednek a cégből” - erősíti meg Szabó Kálmán.
Kollár Vivien, a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola és Kollégium diákja a példamutatás jelentőségét emelte ki, illetve azt, ahhoz, hogy valaki képes legyen a közösség szolgálatában cselekedni, a fejekben is rendet kell tenni. Továbbá elmondta, hogy a fiataloknak fontos szempont természetesen a pénz, de személy szerint nem tudna olyan munkahelyen dolgozni, ahol lelkileg vagy fizikailag sérül. “Ha robotként kell viselkednem egy rövid ideig talán megéri, de hosszú távon az ilyen működésben hamar kifáradok” - foglalta össze.
Beszélgetésük itt nézhető vissza: GondolatTÁRSalgás - 2. kerekasztalbeszélgetés
Vállalati fejlődés és szervezetépítés az egyén, a szervezet, a társadalom és a technológia aspektusából
A kerekasztal beszélgetést vezető Sebők Viktória, MMI inspirációs mentor és üzletfejlesztési kommunikátor szerint a fenntarthatóság aspektusait társadalmi, gazdasági, vállalati és egyéni szinten kell vizsgálni. A fenntarthatóság aspektusai között az egyik legfontosabb kérdés az egyén helye, szerepe, felelőssége, hiszen minden megoldás abból indul ki, hogy maga a személy hogyan kezel helyzeteket, milyen szemlélettel és hozzáállással cselekszik. Milyen hasznosságot vagy értéket képvisel, milyen erősségekkel rendelkezik, miben a legjobb és ezt a tudást hogyan tudja a közösség szolgálatába állítani. Az olyan előre nem látható élethelyzetekben, mint egy gazdasági válság vagy egy váratlan világjárvány kitörése, ahol számolni kell a munkahely elvesztésével, a home office kialakításával, illetve mentális állapotunk kezelésével, még jobban felértékelődik az egyén problémamegoldó képessége.
Dr. Ferencsák Tímea vezetőfejlesztő és MMI mentor, a fenntarthatóság humán és szervezeti aspektusával kapcsolatban elmondta, hogy az etikus vezetés például egy olyan értéke lehet a vállalati kultúrának, ahol az összes érdekelt érdekeit figyelembe veszik és a megpróbálják harmóniába hozni. A vágyott kultúrának a része lehet tehát a valódi diverzitás, azaz a sok lábon állás, illetve az egyéni érdekek érvényesülése is. A vezetőfejlesztő szakember úgy tapasztalja, hogy megváltozott a munkavállalók viselkedése, bátrabbak lettek, s a korábban “mozdíthatatlan” személyiségtípusok is rájöttek, a távmunka vagy a home office nem is olyan rossz modell. Módosultak az egyéni szerepek, érezhető az önállóságra való törekvés vagy a saját infrastruktúra kialakítására való igény, illetve rugalmasabbá vált a fiatalabb és az idősebb generáció kapcsolata. “Magasabb öntudatra ébredtek az emberek, de a szabadság mellett az elidegenedés hatása is érződik” - vélekedett. Az etikus és emberközpontú vezetés mellett a holisztikus vezetői nézőpontot, az értékvezérelt működést és az üzleti érdekek mellett az emberi érdekeket is figyelni kell. “Hiszek abban, hogy vezetőként lehetséges olyan környezetet teremteni, ahol mindenki megtalálja önmagát, ahol lehet valódi egyéniség, de mégis képes az egyéni tehetségét a közösség és a munka szolgálatába állítani” - emelte ki.
Nemes Gábor, MMI Fenntarthatóság és Green HR témafelelős mentor a fenntarthatóság társadalmi nézőpontjából vizsgálta a kérdéseket, e szerint úgy véli, a home office miatt némileg csökkentek a környezeti hatások: hiszen kevesebbet tartózkodunk az irodában vagy járunk munkába. De változás figyelhető meg a viselkedési mechanizmusokban is, míg a világjárvány előtt az emberek többet buliztak vagy szívesebben jártak tömegrendezvényekre, addig mára inkább visszahúzódóvá váltak. “Fenntarthatósági szempontként kezelném azt is, hogy képesek vagyunk-e kivonulni az épített, mesterséges környezetből és értékelni azt, amit kaptunk a természettől, azaz tudunk-e visszatérni a környezethez és nyitni a természet irányába. A hibrid életforma (flow for the people, flow for the planet) és a hibrid munkahelyek kialakítása jó irány lehet a fenntarthatóság társadalmi nézetek szempontjából” - tette hozzá.
Kúsz Péter, a jövő munkahelyének mentora a fenntarthatóság technológiai aspektusából vizsgálta a kérdéseket. Szerinte a hibrid munkavégzés élményalapúvá tette a munkához való kapcsolódást. A digitalizációnak, a digitális eszközöknek a megléte választ adott arra, hogyan kapcsolható össze a jövő munkahelye és a technológiai megoldások. “Ha az etikus vezetői szemlélet alkalmazza a ‘képességeinkhez illesszük a lehetőségeket’ elvét és elengedjük 60 év becsontosodott szervezeti működését, ha pozíciók helyett folyamatokban gondolkodunk és nem félünk az automatizált, algoritmizált szervezeti működéstől, akkor létrejöhet egy sokkal dinamikusabb és szerethetőbb cégkultúra, ahol a technológiának köszönhetően közös platformokon lehet kapcsolódni úgy, hogy közben függetlenek maradhatunk” - vélekedett a szakember.
Beszélgetésük itt nézhető vissza: GondolatTÁRSalgás - 3. kerekasztalbeszélgetés
A Mind Mate Inspiration közösség rövid bemutatása
Az MMI egy inspirációt nyújtó, nyitott, széles körben ismert, szakmailag elismert, tudásplatformként elérhető közösség. Egyének és vállalatok új irányainak, transzformációjának támogatásában és értékszemléleteinek alakításában veszünk részt. Olyan tudásböngésző alternatíva és evangelizációs megoldás vagyunk, amely nemcsak a keresést valósítja meg, hanem kapcsolódó lehetőségeket ajánl fel, illetve témafelelősök révén inspirál a témával kapcsolatosan. Segítünk eligazodni egy-egy adott szakterületen. Napjaink meghatározó témáival és azok MMI által megfogalmazott szemléleteivel, tudássá formálásával foglalkozunk. Témafelelősök hálózatba kötése és egymás iránti elkötelezett támogatása révén a tudás és a külön tartalmi, strukturálási dimenzióinak innovatív összekapcsolása megvalósul.
Az MMI küldetése:
Digitális Transzformáció terén az egyének és önkormányzatok, szervezetek, valamint vállalatok támogatása az infokommunikációs (ICT) megoldási területen az új fogalmi rendszerek és megoldások megismertetéséhez, a lehetőségek előnyeinek egyéni/üzleti képességekbe építéséhez, annak érdekében, hogy e szemléletek és technikák segítségével folyamatosan megújuljanak és újrastruktúrálva a kompetenciáikat új üzleti lehetőségeket vagy hatékonyságot érhessenek el egy a világ 2.0 helyzetet teremtő általánosan zajló jóléti és jólléti transzformáció építése közben/annak következtében.
Mesterséges Intelligencia tekintetében a fogalmi kör és megoldási lehetőségek ismertetése (evangelizációja) egyének, szervezetek és vállalatok számára, akár más szervezetekkel együttműködve, annak érdekében, hogy a megoldások felhasználási lehetőségei és mindennapokat támogató használata minél több ember és szervezet számára felismerhető, tudatos, szabályozott, etikus és bizalmon alapuló legyen. E fejlődés révén, 1-2 évtizeden belül bekövetkező szingularitásra a folyamatos tanulás szemléletével és az ember-gép kapcsolatban bekövetkező változásokat, bizonytalanságokat kezelő pszichológiai megerősítés által "kéz a kézben" fel tudjanak készülni.
Fenntarthatóság 4 dimenziójában a világban zajló jelentős (transzformációs) változások felismerésének, gyors beavatkozási lehetőségeinek, reziliencia képességeinek, érintettségi szintjeinek elemzése, szemléleteinek és megoldásainak támogatása egyének, társadalmi szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások számára. Célunk a környezet megóvása és hosszú távon is elérhető életfeltételeinek és működési képességének fenntartása. A gyors civilizációs változásokhoz fontos az adaptációs, mentális, pszichológiai képességek pozitív alakulása is, hogy képesek legyünk megbirkózni a környezeti és társadalmi kihívásokkal. Ennek érdekében folyamatosan építjük a tudatosságot, a pozitív életérzést, a boldogság tudatot egyéni és közösségi szinteken (pl. MMI 6K modell).
Startup/KKV fejlesztés során az induló, illetve kis- és közép-vállalatok (KKV) támogatása inkubátor jelleggel a szervezeti felépítés és innováció-támogatás, valamint a partneri ökoszisztéma kiépítésének területein, annak érdekében, hogy egyre több olyan vállalkozás épüljön fel Magyarországon, amely korszerű munkakörnyezeteket és munkahelyeket teremt, felelős és fenntartható üzleti modellben működik és hosszú távú elköteleződést nyújt munkavállalóinak, partnereinek egyaránt.