Manapság egyre inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság fogalma, ezért megosztok pár saját nézetet e tekintetben. Meglátásom szerint azért válhatott ennyire kritikus egyéni és üzleti képességnek manapság, mert a fenntarthatóság az egyik olyan fogalom, amely különféle dimenziókban értelmezhető.
Ezen dimenziókat összekapcsolva egyszerre gazdasági előnyt és széles körben elfogadott értékrendszert biztosít. Manapság a fenntarthatóság, a digitális transzformáció és a mesterséges intelligencia olyan átalakulásokat igényelnek, amelyek nagyban megváltoztatják a gondolkodásunkat, az értékrendszerünket, a szolgáltatási szemléleteinket és az üzleti modelljeinket is, ezért számomra is kulcsfontosságú irányok.
Például az alábbi dimenziókban értelmezhető a fenntarthatóság fogalma:
Társadalmi szinten a világ élhetővé tétele, az emberiség szolgálata, a környezetünk jobbítása és a vállalati céljaink magasabb szintre történő kiemelése és megkülönböztetése, az értékteremtésünk presztízse a fenntarthatóság alapja. Ebben a formában egy összemérhetőséget és hasznosságot biztosító keretrendszer is egyben. A jelenlegi 15 éves célokat (SDG-ket) támogató terv a „Világunk átalakítása”, ezen belül is most a „Decade of action”, azaz a megvalósítás segítése társadalmi szerepvállalásunkban és helyi közösségi aktivitásainkban is feladatunk.
Vállalkozási szinten az üzleti szolgáltatások/termékek időbelisége, hosszú távú biztosítása, transzformációs változásokat tűrő képessége (reziliencia), értékrendszerhez illeszkedése, üzleti eredmények és értékteremtés újfajta közösen értelmezhető értéke a fenntarthatóság másik értelmezési köre. Márkaérték bővítése és a működés hosszú távú versenyképessége, a profitszemlélet értékrendszerrel történő kiegészítése jellemzi manapság ezen irányokat: Shareholder -> Stakeholder (Érintett felek) -> Értékek mellett történő elköteleződés fokozataiban ezáltal egyre szélesebb kört érint és érint meg.
Üzleti szolgáltatások terén a szolgáltatások minősége (hatékonysága, célszerűsége, kivitelezhetősége, hozzáadott értéke, erőforrás oldali elköteleződése, mérhetősége, gazdaságossága) az első. Ez manapság az új EFQM kiválósági modell által is támogatott vezetői transzformációs szemléletek oldaláról az iránymutatás, megvalósítás, visszamérés tekintetében is megjelenik és támogatást kap, lehetőleg a teljes vállalati ökoszisztémára vonatkozó kapcsolódást és fenntarthatóságot növelő kölcsönhatást elérve.
Egyéni szerepvállalásunk (munka-magánélet oldalról is) és környezetünkre gyakorolt hatásunk, szakmai megfelelőségünk és a képességfejlesztésünk folyamatossága, S.M.A.R.T. céljaink, életvitelünk és az üzleti, tanulási, motivációs oldalaink összekapcsolása az MMI CSR 2.0, azaz Jövőtudatos gondolkodás révén szintén alapvető táptalaja a fenntarthatóságnak. A CSR 2.0 modellben a vezetői, munkavállalói, vállalati és kommunikációs oldalakról is egymást segítő és egységes SDG keretrendszerbe építve, ezáltal a termelékeny közösségek építését és a közös Employer Branding + Employee Advocacy előnyöket biztosítva.