Tar Judit interjú a TEDxDebrecen előadása kapcsán

Hibakultúra és felelősségvállalás Tar Judit szemszögéből

Tar Judit, minőség-és szervezetfejlesztési szakértő, kiválósági nagykövet foglalta össze gondolatait Örvendi Cintia kérdéseivel kapcsolatban a TEDxDebrecen rendezvény meghívott előadójaként:

1. Hogy jött a TEDxDebrecen felkérés számodra?

A TEDx előadókat szakmai ajánlást követően választja ki a kurátor és szervezőcsapat. Engem a Debreceni TEDx kurátora, Katonáné dr. Kovács Judit kért fel nem sokkal azután, hogy a fővárosból Debrecenbe költöztünk. A történet persze nem ennyire egyszerű. A férjemnek ajálottak fel az egyetemen egy új szakmai terület, a klinikai gyógyszerészet és gyógyszerbiztonsági rendszer bevezetésében szakmai vezető szerepet 2016-ban. Mivel én 2001 óta a saját alapítású szervezetfejlesztési és vezetési tanácsadó kft-met vezettem, részben félelmekkel telve, másrészt kihívásként tekintettem a debreceni költözésre. 2017 decemberére érett meg bennem a végső döntés, a földrajzi változás határozottam jól jött abban az átalakulási folyamatban, ami már 3-4 éve váratott magára a saját személyes márkámnak a tudatosabb kialakítása, a korábbi szerepeim, bemattult szemléletem, portfolióim kiüresedése kapcsán.
Egy időben térképeztem fel a várost és a saját folyamataimat, hétről hétre fedeztem fel a vállalkozói és a mesterelme közösségeket, kulturális élet és társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó sejteket és azt, amiben személyes hiányérzeteim és tanulási vágyaim voltak. Ezeken a hiányterületeken új közösségek létrehozását kezdeményeztem, mint például a Debrecen Lean Coffee elindítása a LeanNovation támogatásával, vagy a Nagyerdő újraélesztők átalakulási közösségének életre hívása. Néhai hallgatóként jól ismertem az egyetemvárost, később 17 éven át voltam ingázó óraadó az egyetem két karán is. Üzleti partnereim, ügyfeleim révén a város és környéke sem volt idegen számomra. Kedves emlékű ősi rokoni és baráti szálak is előkerültek, az egyik lean mentorom és nem utolsó sorban a születésem helyszíne, a Szülészeti klinika is a városhoz köt. Egyik alapító szervezője a 2001-ben elindított Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN) tudományos konferencia sorozatnak, ami 2016-ig évente került megrendezésre az egyetem, az Európai Minőségügyi Szervezet Egészségügyi szakbizottsága és a MTA Debreceni Akadémiai Székháza együttműködésével. Mégis úgy éreztem magam minden nap, hogy újra kell tanulnom, amit addig tudtam a városról is, magamról is. A bizalmi tőkét minden kísérletezésemnél megkaptam. Szó szerint, mert az 50. születésnapomat Faludi Gabi Jevellery kísérleti bulijában ünnepeltük meg Gabi ötlete nyomán. Ez óriási nyitási lehetőség volt számomra, az általam készített, üveghulladékból újrahasznosított ékszerekkel nem csak a vendégeimet, hanem önmagamat is megajándékoztam: az üvegékszer, a szilikát átalakulása a személyes átalakulásra emlékeztet, ezért viselem a különleges alkalmakon őket. Az üvegműhely mellett elkezdtem az IgenDebrecen stratup képzést, aminek az alapítása szintén a TEDx kurátorához kötődik.
A mentorprogramot úgy éltem meg, mintha teljes vérfrissítésen estem volna át. A Z és Y generációval közösen dolgozni a saját ötleteden, megtanulni a saját koncepciók és innovatív gondolatok elengedését a megvalósíthatóságért és fenntartható sikerért cserébe? Beszállni a huszonévesekkel teli ringbe? Minden hozzám hasonló korú X generációsnak ajánlom, mert számomra a saját szemléletalakításom eszközeként szolgált. Az alumni tagjaival igaz barátságok, sőt már közös vállalkozásaink, újabb közösségek és pezsdítő életű fórumok, új kapcsolódások, ismeretségek születtek. Ahogy a hálózatos világ felerősíti és felnagyítja az innovációt és a kapcsolati értéket, úgy mélyült el egyre több néhai TED előadóval, innovátoral, angyalbefektetővel, társadalmi vállalkozóval, diákvállalkozóval a kapcsolatom. A startup vállalkozásunk is egyre időmet kötötte le, de úgy éreztem, tartozok ezzel az innovációval - közösségépítés, okos-alkalmazás fejlesztés - a táplálékallergiával küzdő emberek és az érdekelt feleik számára. Visszakerült az életembe az egyik legnagyobb hiányként megélt kóruséneklés is, bekerültem az egyetemi Monteverdi kórusba. Közösségcunamiba kerültem, mindegyikben ott volt az életemnek egy-egy mozaikja, de még nem volt neve a saját munkámnak és már énidőm sem.
Ekkor kaptam a felkérést a 2020-as TEDx-en előadni és ezzel lehetőséget kapni egésszé összerakni a mozaikdarabkákat. A felkészülést és minden egyebet is elvágott a covid járvány. Nekem viszont megadta a befelé figyelést, az érést. A figyelmem a saját vezetői képességeim addig ki nem bontakoztatott, mélyre temetett soft területei felé fordult. A személyes és szervezeti Ikigai, a létezés értelmének kibontakoztatása, a célállapot tervezés, nexting, mindfulness, shinrin joku alapú erdőlégzés, nordic walking paradox módon, de mégis jóba lett az online workshopok, home office videók, remote munka, és az EFQM2020 modell hazai bevezetésének világával. Az egyik TEDxDebrecen előadóval és mentorunkkal közösen a pandémia alatt létrehoztuk womenSEN és a diverSEN brandet, a karantén alatt egy új világban való helytállás lehetőségét adtuk meg egymásnak és a hozzánk csatlakozóknak.

2. Mi volt a témád, amiről előadtál?

Hogyan tegyük a hibázást kinccsé? Láttam nagy győzelmeket, összeomlani cégbirodalmakat és embereket. Saját, családi vállalkozásainkban is megéltem a csúcson lenni és az útvesztőbe kerülni állapotot. Mindegyik esetben döntően amiatt, mert szőnyeg alá lettek söpörve a hibázások. Mindezek terelték érdeklődésemet a hibázásból, tévedésből való tanulás szemlélete felé. Előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogyan lehetne egy művészi alkotó folyamathoz hasonló élménnyé tenni azt, amikor ránézünk a valós vagy rejtett hibákra. Kedvenc szimbolikámat, a kinkcugit választottam az üzenetem egyik közvetítőjeként.

3. Tudjuk, hogy te lettél 2021-ben a legnépszerűbb Kiválósági Nagykövet, amelynek díját el is nyerted. Hogyan kapcsolódik a hibakultúra témád a kiválósághoz?

Az az ember kiváló, aki tanul a hibáiból, nem bélyegzi meg, nem törli ki az életéből azt, aki ellene hibázik. Egy szervezet esetében ugyanazt tudom elmondani: a hibakultúra kincsként tekint arra, amikor jelzi valaki, stop hibáztam, jegyzed fel az esemény körülményeit, tanulj belőle, ne forduljon elő újra, ezzel légy még jobb, mint mások. A hibázót minden körülmények közt megileti a méltányosság, mert a hibamegelőző működés feltételeit a vezetők felelőssége kialakítani. A körülmények, folyamatok, feltételrendszer az ő kezükben van. Az EFQM2020 modell neve a fenntartható siker holisztikus nézőpontja egyének, közösségek, szervezetek számára. A modell külön fejezetrészt szán a hibából tanulás követelményeinek, az őszinte beismerő attitűdnek.

4. Az előadás felkészülése során mennyiben változott (változott-e), a saját szemléletmódod?

A lean megközelítéseket, a minőség új aspektusait, a pszichológai és neurdiverzitás irányzatatait ötvöztem és az EFQM2020 szemüvegén keresztül néztem bele a saját működésembe. Kialakítottam egy saját megközelítésű A3 problem solving revulúciót, a megoldásfókuszú startgrowth modellt. Mind a szervezetfejlesztési projektekben, mind a magánéletemben megengedőbb lettem magammal szemben a kísérletezés és az elengedés terén. Az önismereti munka hol pokoljárás volt, hol a magaslatokba röpített, mindenesetre megérte. A TEDx mentoraim pedig hol meglendítették, hol lecsillapították a lendületemet, mikor mire volt szükségem. Mivel saját élménnyel kellett dolgoznom, ez külön kihívás volt, hiszen annyit enged meg a TEDx vörös szőnyege, ami sem a nézőknek, sem nekem nem okoz traumát.

5. Transzformációs vezetőknek, milyen tanácsokat adnál a hibakezelés és a kockázatkezelés tekintetében?

Dolgozzanak önmagukon - frázisként hangzik, de nincs értelme átszínezni: az önismeretfejlesztés, saját reakcióink, a hibázás hatásának és a helyzeteknek a felismerése, leltárba szedés, a tanulás hogyanja, a javítási kísérletezgetés, az új szokások, folyamatok begyakorlása, a siker megünneplése mind fontos elem, és nem úszható meg. Aki önmagán, saját kapcsolataiban nem alkalmazza ezeket a módszereket, az nem lesz hiteles vezető vagy tanácsadó. Hogyan bánjanak a hibát elkövetővel? Ezt a mi kultúránkban teljesen újra kell tanulni, mert mi szőnyeg alá söprünk, inkább szorongunk, nem a "no blaming", a "just culture" építésébe tesszük a befektetéseinket. A transzformációs vezetőnek hogyan kell átalakítani a szemlétét, hogy a hagyományos értelemben vett enterpreneurship helyett intra-, majd metapreneurship legyen.

6. Van-e olyan tapasztalat, amit szívesen megosztanál más vezetőkkel/előadókkal?

A Linkedin-en rendszeresen írok a témához kapcsolódva, az éppen elég. Hibakultúra evangelistaként terjesztem az új szemléletet, hol provokálok, hol a csend az eszközöm.

7. Miről adnál elő még, van-e következő téma a gondolataidban?

A hibakultúra kiaknázatlan, forrása állandóan megújul, hiszen a világunkban nincs teljes hibamentesség, de a törekvés fontos. A hibaelemző módszerek finomulnak, és egyre többen vállalják az ipari technológiák, hard módszerek és a mentális folyamatok illesztését. A mesterséges intelligencia és a hálózatos világ kiköveteli, hogy egyre őszintébben foglalkozzunk azokkal a krülményekkel és feltételekkel, ami kincsként tekint arra, ha rálelnek egy hibás elemre a gépezetben. Ki lehet dobni a szőnyeget!
 

Csatlakozz hozzánk!

Kérdezz az életeddel, munkáddal vagy lelki fejlődéseddel kapcsolatban és találj mentorodra!
Segíts tapasztalatoddal, gondolataiddal és járulj hozzá a közösségi gondolkodáshoz!