Arany Gábor: AI, ChatGPT: áldás vagy átok?
A mesterséges intelligencia átalakítja a gondolkodásunkat, döntéseinket, munkáinkat, életünket
Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia (AI) és a robotika területe félelmetes növekedést mutatott, ami nemcsak a technológiai fejlődést, de az életünket, a munkaerőpiacot is radikálisan átalakítja. És ez még csak a kezdet.
A mesterséges intelligencia előretörése komoly kérdéseket vet fel, ebből én most egyet emelek ki: a robotok tényleg elveszik az emberek elől a munkát? Szerintem ez már nem kérdés. Az igazi kérdés az: az emberek tudják-e használni a mesterséges intelligenciát, a robotokat? Ha csak abba gondolunk bele, hogy a mosógép (számítógép vezérelte otthoni robot) mekkora segítség a hétköznapjainkban, akkor valamit már sugalltam.
Régen minden jobb volt – mantrázzuk sokszor. De biztosak vagyunk benne? Semmi sem fekete vagy fehér. Tanulmányaim során én még azon kiváltságosok közé tartoztam, akik könyvtárba jártak kutatni-keresni. Élmény volt. Meg rengeteg idő. Későbbiekben már a Google segítette a kutatásaimat-kereséseimet, teljesen mindegy, hogy munka vagy hétköznapi téma volt a projektem. Most pedig itt a mesterséges intelligencia, a ChatGPT, ami már felér egy kollégával. Mondhatnám, hogy egy kezdő gyakornokkal, de ez nem igaz, …mert az AI olyan gyorsan kutat és teszi elém az eredményt, hogy bármennyire is szeretném lealacsonyítani a gyakornok melletti tevékenységét, nem tudom. Rendkívüli gyorsasággal old meg neki delegált feladatokat. Persze, ehhez az is kell, hogy jól és érthetően kapjon megbízást – ez is a kulcsa a sikeres együttműködésünknek.
A Google megváltoztatta a világot
Annakidején megtehettem volna, hogy nem ülök fel a Google hullámra és kevésbé veszek tudomást a létezéséről. Maradhattam volna a Szaknévsor kiadványnál, vagy a telefonkönyvnél, ha céget, nyitva tartást keresek. Kutathattam volna időigényesen is. De tudomásul vettem, hogy a világ változik. Alkalmazkodni pedig minidig kell. A hideghez, az érzésekhez, az élethez, az életkörülményekhez. Pestiesen fogalmazva a mindenhez is. A kézzel fogható telefonkönyv és a Szaknévsor pedig eltűnt az életünkből (megszűnt), tehát jól döntöttem, hogy haladtam a korral. Ha nem így teszek, akkor úgy lemaradok, mint pincérnek a borravaló. De ide kívánkozik az említett Szaknévsor ’90-es években hangoztatott szlogenje is: „Aki kimarad, lemarad”. Nos, ez illik a digitalizált világunkra is.
A Google teljesen átalakította az emberek életét. Egy kattintás és a világ előttünk van. Egy kattintás, és a kérdésünkre megkapjuk a választ. A Z generáció már nem jár(t) könyvtárba, az életet digitálisan éli. Ha valamit tudni akar, beírja a „gugliba” és azonnal választ kap.
A robotok megváltoztatták a világot
A robotok (gépek) nagyon régóta velünk élnek. Ha főzni akarunk, a robotgéphez nyúlunk, a mosónők pedig már rég nem halnak korán. A mosó- és szárítógépek nem csak a háziasszonyok, de a férfiak kedvébe is járnak. Meg tudom erősíteni!
A mosógépek, a háztartási gépek megjelenése is átalakította a mindennapi életet. Megkönnyítették a háztartási munkát, így az embereknek több idejük maradt egyéb tevékenységekre, például szórakozásra. Ezen kívül nők millióinak tették lehetővé, hogy belépjenek a munkaerőpiacra, mivel már nem voltak teljes egészében lekötve a háztartási feladatokkal.
A gépek gyorsabbak, precízebbek – eredményesebbek
Már nem kell kapálni naphosszat a földeken, meg lovakat hajtani, hogy elvégezzük a létfontosságú szántást. Sőt, leginkább már a klimatizált dizájntraktorba se kell beülni, mert a robotika, az előre beprogramozott gép elvégzi a feladatot helyettünk. És nem csak elvégzi, eredményesebben is teszi!
A robotok érthetően olyan feladatokat végeznek, amiket korábban emberek végeztek. Az automatizáció a járműgyártásban, a logisztikában és megannyi iparágban elfogadott, ezt már régóta természetesnek vesszük. A mesterséges intelligencia „csak egy” újabb lépcsőfok az automatizáció fejlődésében – igaz, ez már egy olyan lépcsőfok, amit nem lábbal, hanem lifttel teszünk meg, és nem pár centit lépünk felfelé, hanem több métert. Talán ezért fogadjuk el kevésbé.
A számítógép bevezetése jelentős változást hozott
Amikor a NASA – valamint intézetek, cégek, vállalatok - bevezették a számítógépeket, az jelentős változást hozott az ember és gép munkakapcsolatában. A számítógépek átvették az embertől a hosszú és bonyolult matematikai számításokat. A számítógépek sokkal gyorsabbak és megbízhatóbbak lettek, lehetővé téve például az űrkutatás fejlesztését és előrehaladását.
Ez azonban nem azt jelentette, hogy az emberekre már ne lett volna szükségük a NASA-nál és a cégeknél. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy kezelni tudják ezeket a gépeket. Az informatika, a szoftvertervezés és a rendszermérnökség területein dolgozó szakemberek iránti igény megnőtt.
A NASA-nál történt változások jól illusztrálják, hogy a gépek bevezetése nem feltétlenül jelenti az emberek munkájának elvesztését, ellenben gyakran átalakítja a szerepeket. A gépek a monoton, ismétlődő és bonyolult számítási feladatokat végzik, míg az embereknek több idő marad az elemzésre, a tervezésre, a problémamegoldásra és a kreatív gondolkodásra.
Automatizálás
Az AI előretörése bizonyos szempontból összehasonlítható az ipari forradalommal és a mosógépek megjelenésével is, hiszen mindezek a jelenségek nagy hatással voltak a munkaerőpiacra éppúgy, mint a mindennapi életünkre.
Az ipari forradalom során a gépek nagy mértékben átvették az emberi munkaerőtől a nehéz fizikai munkát, növelve ezzel a termelés hatékonyságát és lehetővé téve a tömegtermelést. Ennek eredményeként a gazdaságok rohamosan nőttek, míg az emberek életkörülményei és életszínvonala általánosságban javult.
Akkor most tényleg elveszi tőlem a munkát az AI?
Elvehetné, de nem adom, ellenben felkérem, hogy segítsen. Hogy biztosra menjek, feltettem ezt a kérdést a ChatGPT-nek is!
„Az automatizáció és a mesterséges intelligencia (AI), mint én, tényleg átvesznek bizonyos feladatokat az emberektől, de ez nem jelenti azt, hogy a teljes munkaerő szükségtelenné válik. Az ilyen technológiai fejlődés általában átrendezheti a munkaerőpiacot, és módosíthatja a munka típusát, amire szükség van.”
A mesterséges intelligencia ezek után pontokba szedve segítette e cikk megírását, idézem az AI véleményét.
Először is, a monoton, ismétlődő feladatok, amelyeket a gépek hatékonyabban tudnak végezni, valószínűleg automatizálásra kerülnek. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy összpontosítsanak a komplexebb, kreatívabb és kritikai gondolkodást igénylő feladatokra. Az olyan területeken, mint a problémamegoldás, a kreatív tervezés, a stratégiai tervezés, az emberi interakciók és az érzelmek megértése, az emberek továbbra is előnyben vannak az AI-val szemben.
Másodszor, ahogy a technológia fejlődik, új munkalehetőségek is megjelennek. Például az AI és a robotika területén dolgozó szakemberek, adatelemzők, és az AI etikai kérdéseivel foglalkozó szakemberek iránti igény növekedni fog.
Harmadszor, a társadalomnak alkalmazkodnia kell az új technológiákhoz. Ez magában foglalja az oktatás és képzés újragondolását, hogy az emberek felkészüljenek a jövő munkaerőpiacára.
Összefoglalva, az AI és a robotika megváltoztatják a munkaerőpiacot, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek munka nélkül maradnak. Inkább arra készteti a társadalmat, hogy alkalmazkodjon és fejlődjön a technológiai változásokhoz (ahogyan eddig is tette – a szerk.) – válaszolta kérdésemre az AI.
Mi történne, ha az AI átvenné a teljes irányítást az ember felett?
Természetesen nem tudtam a kérdés mellett elmenni, így megkérdeztem a ChatGPT-t.
Ha az AI a teljes irányítást átvenné az emberek felett, több jelentős veszély és probléma is felmerülne – kezdi a választ a mesterséges intelligencia. Az AI szerint ezek a lehetséges negatív következmények lehetnek:
Autonóm döntéshozatal: Az AI képes döntéseket hozni, amelyek túlmutatnak az emberi képességeken vagy megértésen. Ha ezek a döntések nincsenek megfelelően szabályozva vagy kontrollálva, az AI olyan intézkedéseket hozhat, amelyek károsak az emberiség számára.
Adatvédelem és biztonság: Az AI-k képesek hatalmas mennyiségű adatot gyűjteni és feldolgozni, ami komoly adatvédelmi és biztonsági kockázatokat jelent. Ha rossz kezekbe kerülnek, azokat a személyes adatokat fel lehet használni manipulatív vagy káros célokra.
Munkahelyek elvesztése: Az AI és az automatizáció nagy mértékben képes átvenni az emberi munkaerőt, különösen a rutinszerű és fizikai munkában. Ez tömeges munkanélküliséghez és szociális instabilitáshoz vezethet, ha nem kezelik megfelelően.
Szociális egyenlőtlenségek növekedése: Az AI fejlesztésének és alkalmazásának előnyei nem mindig oszlanak meg egyenlően. A technológiai fejlődés előnyei gyakran a gazdagokhoz és a jól képzett munkaerőhöz jutnak el először, ami növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
„Szuperintelligens" AI veszélyei: A mesterséges intelligencia kutatásának egyik legnagyobb, bár jelenleg még spekulatív kockázata az ún. szuperintelligens AI létrejötte, ami olyan AI lenne, amely minden fontos szempontból felülmúlja az emberi teljesítményt. Egy ilyen szuperintelligens AI akár az emberiség ellen is fordulhatna, ha a céljai nem egyeznek meg az emberi érdekekkel, és ha nem rendelkezik megfelelő biztonsági és etikai korlátokkal.
Mindezen veszélyek ellenére fontos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligenciának számos előnye és pozitív lehetősége is van. A kihívás az, hogy hogyan lehet megfelelően szabályozni és irányítani az AI fejlesztését és alkalmazását – véli az AI.
Te használd, ne ő használjon
A mesterséges intelligencia már itt van! Ahogyan évtizedek óta a robotgépek, a robotporszívók, a számítógépek vagy épp a Google (amit nevezhetünk a ChatGPT előszobájának is). Ez is az életünk része lesz, ha akarod, ha nem. A kérdés tehát az: ki mennyire tudja majd kihasználni, ki mennyire tud élni vele, kinek mennyire könnyíti meg az életet, a munkáját.
Én éltem vele, nekem megkönnyítette a munkámat. E cikk írásához gyorsabban kaptam alapanyagot az AI-tól, mint a gyakornokunktól – és ez nem a gyakornok hibája, a gép egyszerűen gyorsabb, több adatot tud feldolgozni, mint az ember. Ettől függetlenül a gyakornokra, emberi munkára továbbra is szükségünk lesz, csak máshogyan, másfajta gondolkodással! A kérdéseket mi tesszük fel, a témát mi választjuk meg, a rengetget beérkező információt mi emberek validáljuk, majd foglaljuk keretbe. A saját történeteinket, érzéseinket pedig csak mi tudjuk beletenni.